Iguazu gondolatára,

http://iguazu.freeblog.hu/archives/2009/03/24/Kialtanam_a_vilagnak_basszatok_meg_ez_vagyok_en/

"hogy kinőtte a korát", kommentként az alábbi:

"Szerintem, mi melegek, mind kinőjük a korunkat, mert a beilleszkedési-alkalmazkodási kényszer, amin mind átmegyünk igy vagy úgy, akár tudatosan, akár nem, erős megértési/adaptív, asszociációs/kreatív, alkalmazkodási/asszimilációs képességeket fejleszt ki bennünk.

Ezért vagyunk mások, nem a szex miatt.

Ezért gondolkodunk másként.

Szerintem...

Szerinted?"

Azért pár gondolat még bevillant erről...

A másként gondolkodás ott kezdődik, hogy a heterók nevelésére beállított rendszerben meg kell ismernünk azt a gondolkodásmódot is, bár az valamelyest idegen számunkra, majd megismerjük -jó esetben- önmagunkat is, felismerjük magunkban az ösztönök-vágyak-vonzások egy heteróétól eltérő világát is, remélhetőleg megértjük ezt is, máris két réteget látunk a világból, mindkettőben gondolkodunk...

Ha az ember megtanult megérteni, mi állítaná meg az emberlényt, hogy bármit -kreatív/reál/humán tudományok/tudományelőtti állapotban levő ismeretrendszerek- megtanuljon, majd azon szempontokból is gondolkodjon egyidejűleg, miként látni, beszélni, hallani, stb is tudunk egyszerre, úgy több szempontból értelmezni a világ dolgait, akár csak gondolatban is.

Ez mutat/visz előrébb a korosztálynál, kilbillent abból, mélyen benn öreggé, kortalanná tesz -szabadabbá?-, hiszen a heteró világ a heteróknak készen van, nem KELL megérteniük, csak elfogadniuk, hogy ez van, csak ez létezik számukra, legtöbbük majd a csajozós korszak monogámba hajlásánál kezdi megtanulni, milyen megérteni a más -női- elme beállítódását, ami tőlük teljesen eltér.

Ilyen szempontból minket sokáig nem fognak megérteni, de nem is kell, csak tudomásul venni, mint a matematikát, a fizikát, még ha nem is feltétlen értik meg azt sem, de a létezését elfogadják.  Anno pl a középkorban az egyház a tudósok-tudományokkal foglalkozók -kémia,stb- tömegeit mészárolta le, majd tudomásul vették a létezését, mégha nem is értik meg. Még elfogadniuk sem kell ezt a világ-nézőpontot, csak vegyék tudomásul, hagyják békén, mint keresztes háborúk után a nem-kereszt hívőket. Végül is kereszt, kör, négyzet ugyanúgy csak egy pont, ha más dimenzióból/nézőpontból pillantasz rá...

Majd hatvanéves korra, házasságok, gyerekek után, az elég sok megértett világkép/gondolkodásmód által tapasztalnak s kiteljesednek annyira, hogy behozzanak minket nézőpontok terén, akkor újra saját korunkban élünk majd...talán...vagy nem :P