Monogon

E-13 útravaló

2012. június 07. - monogon

Tegnap, útravalóként elolvastam ezt:

Habár az ablaknál fotózva... a fényviszonyok. Alább, a türelmesen várakozó lépcsős csövek (lépcsők/lépcsövek?) és a póznát is kikerültük, noha leszálláskor volt 1 kis drift és gumicsikorgás

Aktualitását vesztett felirat (miből is következtettem...)

Állomás tetőlyukán át fotózzunk reflexből telóval, leszálló repülőt (madárraj helyett), aztán ismét, mert vonatra várni jó (7 perc). Elég gyorsan mozogtak, hogy az ablak ne legyen nyitva túl soká, még ha csak 1 lyuk is a tetőn, ám a teló késleltetve fotóz.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://monogon.blog.hu/api/trackback/id/tr677602018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Layli 2012.06.08. 08:35:41

Szóval visszatértél a ködös Albionba.:)Vas Maya könyvét én is szeretném elolvasni, de sajna' még nem volt rá időm.Egy pszichológus barátnőmmel hasonló tanulmányon dolgozunk,a "A homosexualitás felvállalásának krízise" címmel.Folynak az interjúztatások, és érdekes, hogy szinte csak a srácok vállalják a találkozókat, alig néhány nőneműt tudtunk bevonni a meghallgatásokba.

67542 2012.06.08. 14:24:34

[Layli](#12388187): ne mondd el nekik a címet, mikor bemutatkozol az ötlettel, túlságosan tanulmány íze van (és laboratórium szaga), illetve beleturkálásnak érződik, mint a népszámlálásos kérdőív, (ami inkább nyomozati vallomástétel volt, mint korrekt statisztikai vizsgálat, már csak a logikai ütközések miatt is lévén, esélyed sem volt igazat írni). Az emberek jobban szeretnek az élményeikről megnyílni, még ha irányítottan, interjúvá forgatod is át. Nézd a befogadó szemszögéből, épp a krízis sarokpontja azonos ide is, hogy választanod kell a két támogatott dolog helyett egy harmadikat, ha az igaz csupán rád, másképp nem rólad szólna a történet, avagy az interjú, ha tanulmány része, akkor többnyire konkrét végpontokat vizsgál/keres, az átmenetek ugyanis nehezen egyértelműsíthetőek, amikor önmagáról beszél valaki, nem szeret a "kijelölt lehetőségek közül választani"

Layli 2012.06.08. 15:17:26

Kössz a tanácsot, úgy teszek, illetve még inkább így teszek a jövőben. :)) Bár eddig sem nagyon mondtuk a pontos címet, hiszen ez elsősorban még csak "munkacím", lehet később megváltozik. Egyébként, persze, hogy tanulmány íze van, hiszen az.....LOL De a legkisebb lehetőségét is elkerülöm annak, hogy ezek a fiúk/lányok laboratóriumi patkánynak tekintsék, vagy halványan is annak érezzék magukat, - brrr....- és elmagyarázzuk, hogy mégis mi a cél, miért szeretnénk, ha ők részt vennének ebben. De valszeg, taktikát kell változtatnunk.Arra már rájöttem, hogy egy nő, többnyire akkor is női logikával bír ha leszbikus, és az ő megértésük, meggyőzésük az én jobbféltekés beállítódású agyamnak keményebb dió, mint pasikkal csevegni.:D

67542 2012.06.08. 20:46:10

[Layli](#12388923): ha mégsem a laborpatkány-érzet a zavaró, akkor miért is kell meggyőzni... ha valamiért nem tudnak azonosulni a közvetített szándékokkal, az 1) vagy a bizalom ösztönös hiánya, tehát valami mégis zavaró, nem feltétlen logikus megközelítéssel, vagy pedig 2) ők nem érzik annyira nagy lépésnek az ön-elfogadás és a tudatosan átlagtól való eltérés közti különbséget, hogy merjenek láthatóak lenni publikusan is, amennyiben társadalmilag senkinek sem lenne zavaró? (avagy, ha a társadalom a nőknek úgyis elnézi a dolgot, akkor miért is kéne tudnia róla, tehát lehet sunyítani, amíg a GBT-k elviszik a balhét) mondjuk ez utóbbit furcsállnám, de nem lehetetlen, hogy néhányan eleve kerülik a témát, hiszen nőket kevésbé támadnak melegségük miatt s nem akarják felhívni a figyelmet magukra, még ha nem is személyesen, hanem csak az "átlagnő" képét festenék igazabbra??? (körülírtam, mert beszari picsáknak mégsem illő neveznem az anonim interjúzni nem merő leszbiket, még ha azok is, hiszen egy női interjú-partner eleve biztonságérzetet ad olyan témákhoz, ahol a pasi nem feltétlen érzi át a dolog testi tapasztalását, noha a lelki súlyát minden gond nélkül értelmezi)

Layli 2012.06.09. 10:35:08

Én is meglepődtem a lányok zárkózottságán, bár akik megnyíltak, azok nagyon jól dolgoznak velünk, de ők általában a párkapcsolat férfiasabb szerepét viszik.Először nem is mi beszélünk a potenciális alanyokkal, hanem meleg barátaim ajánlásával és rajtuk keresztül jutunk el a lányokhoz. Eddigi tapasztalom az, amit te is írsz, hogy " lehet sunyítani, amíg a GBT-k elviszik a balhét". A fiúk többnyire büszkék arra, hogy melegek, még akkor is, ha ezt környezetük nem tudja róluk, mert titkolják.Jól érzik magukat ebben a szerepben, sőt boldogabbak minta heterok. De a lányok..... Többségük valami köztes állapotban ( sem heteronak, sem melegnek sem aszexuálisnak ne kelljen mutatkozniuk, ne is kérdezzenek, utaljanak a szexualitásukra) szeretnének élni. A családjuk, munkatársaik, sőt gyakran a baráti körük sem igazán tudja, - bár gyakran sejti- hogy ők melegek. Ha van élettársuk, a szomszédaik, környezetük előtt barátnőnek, lakótársnak tüntetik fel. Miután már nem ez az első ilyen irányú munkám, statisztikailag tudom, hogy magyarországi népesség 67%-a (ha már muszáj tudomásul venni, hogy léteznek melegek) jobban elfogadja a férfiak homoszexualitását, mint a nők leszbikusságát.Ebben azonban benne foglaltaknak a NŐK, akik nagyobb lélekszámban vannak jelen a társadalomban, és a nőneműek egymás közötti szexuális kapcsolatát "undorítóbbnak" ítélik meg mint a gay aktust. A lányok ezt érzékelik és rejtőzködnek. Egyébként beszélgetnek velem, velünk, de nem szeretnék, ha amit elmondanak 4-6 szem között, publikusan is megjelenne, mert attól tartanak, az életútinterjúból ismerőseik, családtagjaik rájuk ismernének. Egyébként mélyebbre tekintve, szubjektív szempontok alapján megértem őket. Az egyik legjobb leszbikus barátom, akivel ráadásul együtt dolgoztam és dolgozom jelenleg is, csak barátságunk 2. évében merte elmondani,- akkor is egy meló utáni sörözésen, és egy közös barátunk biztatására- hogy leszbikus. Nem volt számomra hír, szinte megismerkedésünk első hónapja után rájöttem, de hagytam, hogy megérjen a kapcsolatunk arra, hogy ezt előttem is felvállalja. Ez a csaj párkapcsolatban él, kollégáink sejtik, de nem biztosak a dologban, és az anyján kívül egyetlen családtagjának sem vallotta be orientációját, neki is csupán 3 évvel ez előtt, miután évekig kondicionáltuk arra, hogy vállalja fel "másságát" családja előtt. De ha bárki más rákérdez, még ma is eltereli a témát egy poénnal, pedig fiú ruhákat hord,épp csak nem feliratozza magára, hogy "leszbikus vagyok". lol Egyébként én is azt gondoltam, hogy a női interjúpartner biztonságérzetet fog adni számukra de nem így történt. A srácok sokkal közvetlenebbek, minden részletben.;-)

67542 2012.06.09. 17:08:48

[Layli](#12390651): szerintem azok a nők szimplán irígységgel nézik, hogy a más-ik nőknek önálló döntéssel hozott szabadságuk van, joguk van, bátorságuk van. - Egyébként mekkora és milyen összetételű mintát sikerült összehozni erre a statisztikai közelítésre? Ha nem akarod publikussá tenni itt, akkor a monogonpost@gmail.com-ra privátban. - Érdekes számomra, hogy pont a -valszeg önelnyomó- nők a saját bátrabb/tevékenyebb társaik irigyei/lehúzói, hiszen a női egyenjogúság témakör sem ért még révbe, aminek pont, hogy a leszbik lehetnének a leginkább ideális példamutatói, minthogy ott fel sem merül a férj támogató hátszele, így voltaképp maguknak ártanak az ellenséges viselkedésükkel... Persze csak feltételezem, hogy éppen az ő gyerekeik a butává nevelt útálkozók/gyűlölködők? - Vagy a női társadalomban az egyetlen dolog amire manapság büszkék tudnak lenni, tényleg az, hogy rávettek egy pasit a házasságra, vagy csak MO-ról tűnik így a barbibabás heteró kondicionálások miatt? -itt mondjuk a saját, nőként "belülről" tapasztalt és nőként kívülről kb gondolkodó ember attitűddel értékelt véleményed lehet érdekes-

Layli 2012.06.09. 19:34:07

Az adatokban nincs semmi titkos. A kutatás, ahol a statisztikai adat megjelent a nők ellenérzéseiről,2008-ban készült, az akkori kormány megbízása alapján az akkor még Család és Szociális Minisztérium felkérésére. Több különböző kutatóintézetet, sőt egy angol alapítványt is felkértek, hogy átfogóbb, többnézetű képet kapjanak. A 2001-es népszámlálás adataiból indultunk és 1 millió embert kérdeztünk meg kérdőívek útján. A mintavétel részben a nemek arányában történt, másrészt minden társadalmi csoportból,iskolai végzettség, életkor, agglomeráció etc. szerint. Még szállón lakó hajléktalanokat is levadásztunk az ügy érdekében. A 18-60 év közötti korosztályt céloztuk meg, szerte az országban. A mintavételt egy erre írt program végezte el, a fentieken kívül véletlen kiválasztás alapján, a BM nyilvántartásból. A projectet az akkori kormány azért rendelte meg, mert ez egy előkészítő vizsgálat volt az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának engedélyezéséhez. Azt persze nem tudjuk, hogy a megkérdezettek között voltak-e melegek, hiszen erre vonatkozóan nincs nyilvántartás ( szerencsére). Azok a nők, akik "undorítónak" ítélték a két nő közötti aktust,ezt azzal indokolták, hogy ők maguk is undorodnának egy másik nő testét intim helyen érinteni. Szerintem csupán arról volt szó, hogy saját szexuális aktivitásuk ismeretében, jobban el tudták képzelni - ezért fokozottan taszította őket- két nő szeretkezését, míg két férfi szeretkezésének elképzeléséhez csak igen kevés ismerettel rendelkeztek. A leszbikusok kapcsolatára a legerősebb érvük az volt, hogy két szülőképes nő nem teljesíti anyai kötelezettségét, illetve, hogy a családjukat kínos helyzetbe hozzák. Az adoptálást is ellenezték, ( a gyermek érdekében) mintha a leszbikusság vagy a melegség a nevelés során tanult viselkedésként alakulna ki. De ez általános a homofóbok között. A te meglátásod nagyon találó. A nők egy jelentős hányada ebben a társadalomban önelnyomó. A singli és a leszbikus, nőkkel szemben ugyanazt az ellenérzést, egyfajta lenézést táplálják, ami lehetséges, inkább irigység, mint valós megvetés. Büszkék házasságukra, gyermekeikre,mintha egy nő csak és kizárólag ez által válna teljes értékű emberi lénnyé. De sajnos a férfinép többsége is így gondolja. Ja, és a "barbibabás heteró kondicionálások"-ra utalva, volt egy korábbi terv arra vonatkozóan, hogy az óvodás gyermekeket a közintézmények ne neveljék "a fiúk autóznak a lányok babáznak" elv szerint, hanem mindkét nem kapjon ízelítőt minden típusú játékból és viselkedésmintából, de akkora lázadás tört ki a szülők között, hogy meg sem kísérelték bevezetni. A fiús szülők attól tartottak, ha Pistike Barbi babát, vagy fakanalat kap a kezébe "buzi" lesz, a lányos anyukák meg attól, hogy túl vagány, fáramászós lánykájuk nem fog elkelni a húspiacon.....

67542 2012.06.09. 19:59:24

[Layli](#12391461): húspiac... na igen, elvégre több csaj van, mint pasi, avagy női túlkínálat. De hogy a szingliket és a leszbiket lenézik, mintha ők a házasságuk előtt nem szingliként és/vagy leszbikusként éltek volna (illetve azután is szinglik lesznek majd), csupán büszkeségből, ez inkább dőreség. Hasonló ahhoz, amit a 18 éves korukat hamarosan betöltő -még nem volt rendszeres szexkapcsolata típusú- csajszik általában művelnek, ráhajtanak a legközelebbi álló farkú pasira -szingli vagy sem- csak, hogy túl legyenek néhány alkalomnyi dugáson és kb a pálfordulás csajos változatán billen át az agyukban az én-tudat, elkezdenek úgy viselkedni, mintha attól a pillanattól felnőtt nővé lennének (pedig épp, hogy a felelősségtudatot dobták félre ami a gyereket a felnőttől gondolkodás terén elválasztja), de persze csak bunkó picsa kategóriába sorolódnak át, mert azt hiszik, hogy tapasztalt és okos nővé váltak... (ciki, merthogy valójában üresek a homlokuk mögött, épp a hirtelen jött öntudat előzmény nélkülisége okán) Nőknél ez a fajta érem-oldal váltás viszonylag gyorsan végbemegy, a zavaró, hogy a többi közé illeszkedni akarás váltja ki, mint a madarak csoportos röptét, (a madár-agy hasonlat itt nem célom, csupán a bizonytalantól való félelem felé mutogatok, amitől félnek arra pedig rámondják, hogy rossz, holott csak bizonytalanok a saját tudatlanságuk okán)

Layli 2012.06.09. 21:34:36

:DDD "bunkó picsa". Én ezekre a lányokra, és a pasivadász, bármi áron férjhezmenős nők tipikus viselkedésére a "hülye picsa effektus" kifejezést találtam ki.:) Egyébként a fiatal lányok és nők között valóban egyfajta pánik lesz úrrá már tizenévesen, attól rettegnek, hogy nem marad nekik pasi, egyedülálló nőként pedig értéktelenek. Vagy csak élhetetlenek?:D Az pedig meg sem fordul szűkre szabott agyukban, hogy talán a saját tehetségük, kútfejecskéjük által is boldogulhatnának. Ugyanezen okból egy rosszul sikerült házasságból sem kívánnak kilépni,inkább fenntartják a látszatot. Az egy éjszakás kalandokat azért forszírozzák, mert azt hiszik magukról, hogy olyanok mint a tesztautók. Sokan kipróbálják őket, miáltal terjed a jó hírük, ezért -ha tesztvezetés alatt jól tejesít- egyre többen akarják megvenni azt a karosszériát, abban az évjáratban. Így az a tévképzetük, hogy ők válogatnak a jelentkezők közül, pedig valójában alig merül fel vásárlási szándék, a pasik csak egy próbakört szeretnének. De előbb-utóbb az egyik fickó megkarcolja a karosszériát és bizony, meg kell vennie az autót. Azonban, -ahogy te írtad előzőleg-, a leszbikusok saját utat választottak, mertek más lenni mint amit anyáik, atyáik elvártak tőlük, a singli-k pedig saját erejükből gyakran sikeres karriert futnak be. Nos, hát nem elég ok ez az irigységre, vagy a gyűlöletre....?LOL

layli 2012.06.10. 10:49:29

Oh. Még valamit. Te megadtad az E-mail címed, úgy illik, hogy én is ezt tegyem. Íme: layliwolf@gmail.com, vagy tinitoon@freemail.hu. Üdv

67542 2012.06.10. 11:30:31

[Layli](#12391649): A "hülye picsa" kifejezést azért nem használom rájuk, mert eléggé számítóak, avagy az egyiknek terpeszt, a másikra tapos, általában anyagi helyzet függvényében, szóval nem hülyék, hanem bunkók, illetve a "drama queen" jellegű viselkedésmintát tekintem -nemtől függetlenül- hülye picsának. Az irígység okát nem a kezdeti választásban, hanem a későbbi kimenetelben látom, a komment további részében a kapcsolódó érzelmi/ösztön oldaltól eltekintek, avagy a kondicionálástól, így marad az emberek mögötti számító cél+tett vonalvezetés, amit az alapvető preferenciák irányítanak ami tűnhet ugyan érzelmi döntésnek, de csak érzelmire fordított ránevelt/önránevelt gazdasági döntés :D - Az én értékrendemben az eltartott állapot -forrásfüggetlenül-, ha az illető az aktív népesség része, ha nem áll tartósan saját lábra is amellett, akkor elsődlegesen parazita állapotnak tűnik, ami a gazdatest lehúzásának megszűnésébe (a maradványok felhasználása után pl örökség) belepusztul, az pedig eleve rossz koncepció. - Ha az eltartó férj+gyerek a karrer csúcsát jelenti valakinek, akkor a közvetlenül odavezető munkakör ugyebár a gyerekgép/fekvenc/interaktív szexuáltárgy, ha pedig a pasi pénzére+válás hajt közös gyerek kitermelése és megtartása nélkül, akkor voltaképp kurva. - Másodsorban vannak akik tényleg férj+gyerekeket terveznek, nem csupán az eltartottságot (és itt merül fel, hogy az anyaság nem munkakör, hanem vállalt emberi állapot felelősséggel és rengeteg kapcsolódó teendővel lásd egyedülálló nők gyerekkel) tehát mondjuk, hogy a gyerekgép+nevelőnő+magánszexpartner a valós munkaköre avagy "háztartásbeli" ez is csak egy hivatás. Olyan hivatás, ahol a munkát otthon végzi, azaz nem képes elválasztani a munkát és a magánéletét. Ez alapján már igencsak lehet irígykedni azokra a nőkre, akik képesek voltak szakmát tanulni, dolgozni, és mellette gyereket vállalni akár partnerrel akár egyedül, (mert a pár elvesztésével a gyerek felelőssége mellett számolni kell, különben a gyerek jövője a költségviselő) Na ez az irígység, ahol utólag -titokban- szeretné a másik életvitelét, tulajdonképp egy kisebbrendűségi komplexus, mert tudja, hogy akit irigyel, az már a kezdetektől jobban tervezte az életét (és a "jobb" az ő saját világképe szerint az, hiszen a másik nő egyetlen kötöttsége a gyerek, voltaképp a magánéletét és a munkahelyét is tekintve, szabad ember) Persze az előrelátás tanítható, az előző generáció felelőssége. Illetve, ha a egyéb tárgyakban agyatlanként viselkedik a lány avagy nem tanították meg tanulni -szintén előző generáció felelőssége-, akkor még mindig ott a testnevelés óra ahol megtanulhatja a nyújtást és a terpeszt, mint a fentebb említett karrier alapját? - Érzelmi oldalról: persze mondható, hogy lehet szerelemből is párt választani meg legyet bekapni, de ha a véletlen pár"választás" nem tőkehalmozás céllal történt, (ahol viszont a szerelem csak másodlagos, de elsődlegesnek tüntetik fel és erre a látszatra való a ceremónia), akkor nem mentesít az életút tervezés elhanyagolásának következményei alól, avagy az önálló fenntartóképesség kialakításának hiánya alól... utólag persze tényleg csak az irígység marad benn és néhány későnek érződő pótcselekvés. (- Mellesleg tekintve azt a képletet, ahol a nő eleve pénzes, a helyzet ugyanaz: terveznie kell, különben bebukja amije van és mástól fog függeni, de nem szivesen képzelem el, ahogy pl: egy gazdag nő egy patriarchális családot alakít ki maga körül, ahol ő csupán értékes vagyontárgy lehetne és nem a saját életének aktív döntéshozója, noha vallási szektákkal sújtott társadalmakban biztos van ilyen is.)