Ezt most fejeztem be...
szerintem ilyen az utolsó pillanat életérzése
Új Kezdet
Gyorsulva zuhanok befelé
E sötétre lelkem magánya talált
Nincs fény csak por hull lefelé
Mely porrá szívem vágya vált.
Végtelen vagyok itt magam is
Teremtek benn új világot akár
Álmaimból hagyva el mi hamis
Nyugodt éden szerelme vár
Feledve sötét s lesz újra fény
Porból föld, lég, növény gazdagon
S emlékim mintájára ember lesz a lény
Lelkét őszintére alkotom.
Társul kígyónyelvű asszonyt adni
Nem leszek botor soha,
Tudást és belső békét elérni
Őrizetlen áll az almafa.
(G.Z.)
