vasárnap délben kimentünk a mólóra, toltunk egy-egy adagot a szokásos tésztából, meg egy sört, majd elköszöntünk, mert másnap B hazaköltözött, én buszra fel, mert az estére vállalt csaposmelóhoz átöltözésre haza, majd irány a helyszín s meló éjfélig, onnan ki a városba, ezen este minden klubban buli volt, lévén hétfő szünnap, beugrottam egy alagsori melegklubba, jól éreztem magam a vidám közegben, vegyültem picit, voltak visszásan érdekes arcok is páran, mint pl:

1 süket-duci-feka-leszbi aki tök jó arc volt,

1 kezdő melegsrác a szögletes heteróságával és sarokban ülésével aki bátorrá itta magát, mert végre a tánctérre menni, ám a kapucniban dülöngélés rontott az összképen,

1 nagyon lazának látszani akaró, magát minden tűrhető kinézetű előtt rázó szépfiú (nem értem, miért küldtem máshoz hódítani :S ),

2 primadonna, akik félre-és-fel rántották az orrukat, ha bárki képes volt magára vonni a tekintetüket, azaz a szemükbe nézett valaki a csodálat minden jele nélkül, ezen megdöbbentek, egyiket megvicceltem, feltűnt, hogy a falhoz siet valaki elől, szúrósan a szemeibe néztem és gonoszul elvigyorodtam, a félrerántott feje pedíg koccolt a falon, ekkor döbbenten rámbámult, én pedíg picit felemelt orral és szemöldökkel nézve felé, laza csuklómozdulattal söpörtem félre egy nem létező pihét a vállamról, ilyen tükörrel gyógyítandó önérzetbeli defektjét...

Az alagsorból záráskor távozva összefutottam egy meleg pasival, akivel anno októberben dumáltam rövid időt, kérdeztem tervei alakulásáról, meglepődött, hogy emlékeztem rá, a hely zárt, így mindenki szerteszét ment onnan, én pl átmentem a harcikutyáról elnevezettbe, ahol leültem egy srác mellé, aki joghallgató, de egyébként értelmetlen az élete (szerinte), neki adtam pár ötletet, de kezdtem fáradni és inkább hazaléptem, ahol az angolkák épp sorozatot néztek ekkor kb reggel 6 volt, visszavonultak szobájukba, haverjuk, egy meleg srác a kanapén aludt, lehoztam a rajztáblám egy lappal és lerajzoltam, a rajzot az asztalra raktam elé s ráírtam az első kérdést ami eszébe jut róla, ugyanazt, amire választ keresvén az angolkákkal bulizott és szívott, amiért a szemei mindíg picit szétszórtságot, elveszettséget tükröznek...

"Miért Én?"