új lakótársam van. Egy imágó várt a kertkapu kőoszlopán ücsörögve, mikor meló után elindultam itthonról boltba, telóval fotóztam ugyan, de a memória megtelt, szóval visszaérve ugyanott pihengetve, így ujjamon a ház előtti fűz leveleire raktam.
Idebenn elpakoltam a vásárolmányt, majd egy nagyobbacska átlátszós műanyag dobozzal ki a kertbe s behoztam egy rövid zöldleveles ágacskával, azóta kiderült, hogy jól választott kertkaput, én meg jól választottam növényekből, hiszen a fűz-, nyár- és almafa levelek alkalmasak a hernyójának táplálékául, valszeg ezt kereshette, hogy odatévedt... csepp mézet vízzel kevertem s fültisztító pálcika pamutfejét bőven átitatva a pödörnyelvére raktam, 1-2 percen belül elkezdett mozogni szárnyakat remegtetve mély hangú morgással bemelegíteni, kb az üzemanyag befigyelt a hajtóműbe, azóta persze nem röpköd, hanem serényen petézik...
A pávaszemes szender hernyója elvileg nyáron táplálkozik s bábként telel át, tehát most nyár elején rakja a petéit...
Ha kiteszem a majdan kikelő kis hernyókat a kerti fűzre, talán jövőre hasonló szép lepkékké válnak.
A kép a laptopom kamerájával, jól látható a bemelegítéskori szárnyvibrálás miatti elmosódott képrészleteken, hogy működni kezdett... illetve még korábban kitolt peték a végén, füzérben persze lehet, hogy csak valami felesleges életidejű unatkozó és pusztító szomszéd gyerek összenyomta a potrohát amíg boltban voltam...
