Tudod, igaz volt minden szó, már érted s érzed magad körül a teret, Csendben állva hallod magad, hogy lüktet ketrecbe zárt szabad szíved, Levegő érinti bőröd, meztelen hűs szellő csikland hajlaton, Igaz vagyok éppúgy neked, mint könnycsepp minden hajnalon. (Monogon)

vannak pillanatok, amikor szükségünk van dolgokra, hogy emlékezzünk. Apróságok csupán, megélt jelenetek és emlékek idézői, ám ha az aktuális életünk végetér, az apró tárgyainkat nem vihetjük magunkkal, nincs többé könyv, mely gondolatot ad, nincs többé gyerekkori…