Aligha kedves, rövidlátó szélsőségesek és haszonleső gyűlöletkeltők: az eltérőt integrálni kell, a társadalmat egyfajta kiméraként kezelni, ahol minden tulajdonság egy-egy oltóvessző ahhoz az életfához, mely az emberekből áll, lombja maga a felvirágzás és gyümölcse a kiteljesedve élhető jövő...
Ahogy középkorunk sötét szűklátókörűinek mikro- és makropolitikai vagdalkozásait fél szemmel -és borús tekintettel- figyeltem az elmúlt évtizedekben, feltűnt rengeteg olyan alkalom, hogy bizonygatásképp tényként közölt egyikük valamit, melyet a másik fél szintén tényként közölt ellentét-állításaival tagadott.
Egyik népszerű példa:
Állítás: volt holokauszt (és itt még fel sem merült, hogy melyik és mely embercsoport elleni eseményláncról szól az állító)
Ellenállítás: nem volt holokauszt (és bizonygatni kezd)
Az átlagpolgár számára valójában az összes ilyen "feltűnni általa vagy eltakarni azt" típusú állítás és ellenvélemény, a sokaságuk és rendszerességük miatt egyetlen reakciót vált ki: tökmindegy.
----------
Természetesen, egy jóléti ürüggyel terelgetett, fogyasztóivá alakítani akart társadalomban a politikai ignorancia egyértelműen médiacél, még ha alapvetően gazdasági összeomlásokhoz vezet is, de ahol a politikai nézet csak színkülönbséget és hatalmi központokhoz csatlakozásban való irányeltérést jelent, ott az egyén számára valóban lényegtelen, hogy a kaszt-hovárendeltségéből adódó sápot ki veszi el és mely anyaország céljait látják el vele.
Azt tudjuk történelemből, hogy mindegyik hatalmi bázis a problémákért okolt ellenségképen kovácsolódik össze (áldemokráciákban külső/nyílt diktatúrákban belső), ahogy azt is, hogy a bűnbakként vélt- vagy valós tettei alapján ellenségnek kikiáltottakat mindenhol úgy teszik el az útból, ahogy csak tudják, lehetőleg módszeresen. (lásd: rózsaszín háromszög)
( valódi államszervezet esetén -jóléti- a problémát internalizálják és a valós okot valós megoldással kezelik, nem pedig átfókuszálják a figyelmet a média segítségével, közhatalom megtartási célú felelősséghárítással -a politikai ellenoldal által képviseltekre, hiszen az paradox önpusztítás-, ergo képességeik és szociális jellemzőik szerint újraintegrálják a "hibás részeket" idézőjel, mert néha emberekről van szó, néha természeti tényezőkről, néha meg szervezetekről, a hiba pedig akkor jelent valóban hibát, ha valakinek valóban ártalmára van ember/természet/szervezet, nem pedig amikor valakinek a világnézetével ellenkezik a tény/valóság)
Ami nekem konkrétan figyelmemet keltette, hogy valami politikai pozícióval alátámasztott ipse bizonygatta, hogy a két nem párba állása a természetes. Ennél picit összefutott a szemöldököm, mert a két nem szétválása az evolúciós oldalágak történeteiben még sehol sem volt, amikor már az élő szervezetek géneket cseréltek, ahogy azt még ma is teszik, sőt, némely fajok a mi testünkön belül is milliószámra teszik mindezt azonos neműként, természetesen. Azaz a homoszexualitás és a biszexualitás, transzneműség léte éppúgy, mint a hasonló keresése sokkal alapvetőbb mint a heteroszexualitás, mind a természetben, mind az emberi társadalom azon szövetében, ahol a hasonló kinézetűek/viselkedésűek/hitvilágúak/képzettségűek ösztönösen csoportokba rendeződnek a könnyebb megértés kedvéért, az anyagi érdekeikért, vagy csupán a hasonlóakkal való időtöltés kedvéért.
---------------
"Aligha kedves, rövidlátó szélsőségesek és haszonleső gyűlöletkeltők: az eltérőt integrálni kell, a társadalmat egyfajta kiméraként kezelni, ahol minden tulajdonság egy-egy oltóvessző ahhoz az életfához, mely az emberekből áll, lombja maga a felvirágzás és gyümölcse a kiteljesedve élhető jövő." (Monogon)
---------------
Of Course bekezdés: Persze statisztikai alapon a két végértékű, de egymásból átmenetet képező tulajdonságok eloszlása egy véges elemszámból véletlenszerűen vételezett "nagy" mintában szükségszerűen egyenletes, ahol minden átmenet azonos aránnyal fordulhat elő.
ÉsPersze azt is mutathatja azoknak akik odafigyelnek, hogy a melegségre hajlamos, melegségüket elfogadó és 100% melegként élő emberek aránya azonos a heteróságra hajlamos, heteróságukat elfogadó és 100% heteróként élő emberek arányával, azaz mindkettő megközelítőleg 20% közeli, bármely társadalomban, ergo mindenki más pusztán köztes állapot, azaz rejtetten ugyan, de valójában biszexuális az is, akinek akár csak egyetlen azonos nemű barátja is van és itt nem szeretőt értek a barát alatt, hanem olyat, akivel szivesen tölti az idejét, rokoni állapottól függetlenül, ergo a másik jelenlétéhez kellemes érzetek fűződnek mélyen benn, akár rejtve is!!!!!!!!!!
DePersze a megfeleléskényszer (tabuk és önhazugságok), az elfogadottnak nevelés (heterónak nevelés) hibás megoldásként problémákat keltenek mind az egyénben és annak sokaságán át a társadalomban pusztán azért, hogy látszólag eltolják az eloszlást a heteró többlet irányába. A melegek aránya így már rögtön csak 5-10% köztinek LÁTSZIK.
NaPersze csak a társadalmi rövidlátóknak, akik jó eséllyel (80%) nem teljesen heterók. :D
JaPersze: aki egyetlen egyszer is magához nyúlt, élete során (tompábbak kedvéért önkielégített), az már eleve nem teljesen heteró, két tény okán is:
1) nemcsak hogy hagytad, de magad kezdeményezted, hogy egy olyan kéz elégítsen ki a nemi szervednél fogva, amelyik genetikailag a nemi szerveddel azonos nemű!!!
2) a kezeddel egy vele azonos nemű nemi szerv kielégítését gyakoroltad... jó érzés volt örömet okozni ugye?
nemmellesleg a részleges homoszexualitásod élményét élvezted, de nagyon. :D
