A Saint-Exupéry kis hercege óta tudjuk, hogy óvatosan kell bánnunk a azokkal, kiket magunkhoz kötünk akarva-akaratlanul. Vigyáznunk kell a kapcsolat fenntartására, mint biztonságot, létérzést adó lelki állapotra, mely időnként megerősítésre szorul. Az ilyen megerősítések ismétlésigénye idővel csökken, mert kialakul a bizalom. A bizalom, mint tudata annak, hogy bármikor kérhető e kapcsolat megerősítése, sőt, a másik fél, a közeledésre reagálva, maga is ilyen -önmegerősítő érzet gyanánt és többnyire automatizmussal- reagál.
Működik ez pároknál, "normális" szülő-gyermek kapcsolatnál, sőt, állatok háziasításakor is.
Néhány fontos "szabálya" azért van:
1) az ismétléseket igényli a partner, hogy a bizalom növekedjen, ezért annak ilyen igényére reagálni kell.
2) ha a bizalom nem növekszik az igényre adott reakcióval (ez az idővel és a hasznossággal van kapcsolatban), akkor a megerősítést kérés nélkül kell megtenni. A kapcsolat megerősítésére, "a saját oldal megerősítési igényének jelzése által" lehet a kölcsönösség érzetét biztosítani, növelni. A bizalmat növeli a kiszámítható reakciók ismerete -ehhez idő kell-.
3) a kapcsolat kezdetén be kell határolni, hogy mikre vonatkozik a kapcsolat (kapcsolati halmaz), valamint annak nyílt/zárt jellegében meg kell egyezni, (vagy meg kell azt érttetni a partnerrel), később ennek egyoldalú változtatása a bizalom megrendülésével, a bizalmatlanság kialakulásával, növelésével jár. A halmaz bővítésekor a kötődés erőssége nő.
4) a bizalmatlanság két idegen kapcsolatba lépésekor maximumon van, egy gyermek-szülő viszony kezdetén nulla. A bizalmatlanság kötődés erősségére gyakorolt hatását csökkenti a bizalom szintje.
5) nagy mértékben növelhetjük a bizalmatlanságot, ha a kapcsolat alapvető határait/halmazának keresztmetszetét akár egyoldalúan, akár közösen szűkítjük, kis mértékben, ha a megerősítések igénylésére nem adunk pozitív választ -azaz nem reagálunk-, vagy egyértelműen negatív reakciót adunk.
6) a megerősítés-ismétlések néha tudatosak kell legyenek ahhoz, hogy a kapcsolatot időnként újraértékelve a kötődést erősebbnek érezzük, de ezt közösen kell, hogy a partnerrel együtt bővítsünk a halmazon és ne egyoldalról változzon az elvárás... KOMMUNIKÁCIÓ, azaz tessék megbeszélni a dolgokat, a mélyen halmozódókat is.
7) a sablonos cselekedetek/reakciók megerősítő ereje egyre kisebb, ennek gyengülésekor/időnként a másik oldal felől kell megerősítés, de a sablontól eltérő... Legyünk kreatívak.
8) szerintem léteznie kell még egy változónak, a ráuntság érzetének, amikor a kiszámíthatóság és a sablonosság szép lassan eltávolít, a kapcsolat erősségének csökkenésével növekszik. Nem növekszik, ha a kapcsolati halmaz a partnerek esetében azonos, még nem kezdtek eltérni az elvárások. Független a bizalomtól és a bizalmatlanságtól.
9) az ujdonságérzet a ráuntság ellentétele, változatos reakciókkal, a rendszeresség megbontásával, kreatív-játékos-véletlenszerű reakciókkal növelhető.
Mindkét oldalon adott egy-egy kapcsolati halmaz.
mindkét oldalon létező változók:
kötődés erőssége max=100%
bizalom max=100% - gyermek a szülő felé, első szerelem
bizalmatlanság max=100% - idegen, elhidegült, gyűlölő,
ráuntság=ha maximális 100% akkor a kapcsolati halmaz teljesen beszűkül, csak a kényszerűségből adódó elemek maradnak.
ujdonságérzet max 100% ezesetben igen aktív -szellemi- mozgásban van a két partner :D
(viszont a másikra tekintettel kell lenni, ha pihenni akar.)
az órajelet lassítja a bizalom, gyorsítja a bizalmatlanság.
És akkor most tessék önértékelést tartani...mindenki döntse el, hogy:
a) melyik emberi kapcsolata éppen hogyan áll, ill. az eredetileg tervezett "görbén" halad-e?
b) kinél milyen mértékű változó-állapotoknál lép szintet a kapcsolat (s jön létre pl. a szerelem mellett a szeretet is)?
c) kivel kapcsolatban, mennyire van szükség a változatosságra, ujdonságérzetre, azaz a sablonszerű ismétlések kreatív változtatására, ami persze lehet kétoldali, ekként játékos is.
d) milyen kulcsszavakat ismer a kapcsolati halmazok egyoldalú és milyeneket a közös kialakítására? -házasság, románc
e) mikor mondod ki -kedves olvasó- azt, hogy "szeretlek" -mivelhogy ilyenkor kölcsönösen kialakul egy tipikus kapcsolati halmaz-
Ha ezt megtesszük, sorra vehetjük saját hibáinkat-, lehetőségeinket kapcsolataink alakítására. Megérthetjük, hogy mi nem stimmel, ha már éreztük, hogy van valami hiba, csak nem jöttünk rá, mi az. Lehetünk jobb "szülők", szeretők, barátok, párok...
kiegyensúlyozottan boldog, érző emberek.
