Ma kevés vendég volt az éttermekben, korán zártam, így most, éjfél előtt, már zuhanyzás után, hallgatom az eső csendes csepegő-csobogó hangját és a staff-szobából a kedvenc pincérem hétvégi távozásához kapcsolódó búcsúbuli kezdeti zajait. Erre hamarosan átmegyek, mert hívtak ugyebár... ha nem tetszik, majd eljövök korán...
Szomorú vagyok amiért lelép, valszeg nem látom többé soha :( hiányozni fog, nagyon...helyettem sír most az eső. Szeretek ilyenkor esőben sétálni...lehűt, ha valami izzón fáj benn, amitől akár létezni sincs kedvem épp.
