vonzódás
szerelem
szeretet
Régen, kölyökként úgy gondoltam, hogy egy kapcsolatban az ember ezeken a lépéseken sorban halad végig, mint egyre szorosabb, teltebb (fontosabbnak érződő) érzelmi kapcsolatok felé.
vonzódás: kedvelni valakit... lehet testi/lelki, hiszen belső/külső tulajdonságok ragadnak meg, tetszenek valakiben, valamilyen oknál fogva, legyen az hasonlóság, vagy rejtett hasonlóság=vélt különbözőség
szerelem: a közös intimitás beteljesületlen (többnyire ill. eleinte) vágya, ha valaki a vonzódásának egy személyben fókuszpontot ad és szabadon ereszti magában, hagyja köré rendeződni az érzéseit, akkor kapja ezt. Masszív boldogságérzetet ad, pozitív oldal, amíg nem kap egyértelmű elutasítást, vagy képzelt/feltételezett negatív választ, mert akkor átmegy befordult sóvárgásba, (ami inkább fájdalom, így a pozitív dolgok közül kivezet).
szeretet: pozitív érzések a szexuális vágyaktól elkülönítve is léteznek, pl. rokonok közt, barátok közt. Fontos része az életnek, szerintem sokan vágynak erre, de ehhez egy megélt közös élménysorozat kell (akár beszélgetések mint időtöltés), egy lelki összerázódás. Megértést és ragaszkodást takar, de lehet egyoldalú is, (tapasztalataim szerint). Viszont a legérthetetlenebb/legfurább barátságokból is kialakulhat.
Abban egyeznek, hogy jólesőek... ha általam kedvelt személyre gondolok -akár velem van, akár távollétében-, bevillannak a kapcsolódó érzékszervi emlékek, élmények, az érzéseim, melyek hozzá kötnek, jobbára pontosan tudom, hogy melyik "csoportba" tartozik.
Ma már (régóta)úgy látom, hogy egy egyszerűbb érzelmi kötődés egy telítettebbé könnyedén kinyitható, alapvetően fontossági sorrendet állít fel az emberben mások iránt.
Számomra ehhez sokkal fontosabb tudni azt, milyen folyamatokon át jött létre egy érzelmi kötődés, és mivé szeretném kiteljesíteni azt, hogy így időben észrevehessem, ha valami hiányzik belőle, a másik iránt érzékenyen változhatok de nem magam behatárolásával (mint az sajnos sokan teszik), hanem időm-tevékenységeim átrendezésével, részben közössé alakításával (szigorúan meghagyva az egyéni elmélyülés lehetőségét is), illetve újabb képességek kialakításával, lényem rugalmas bővülésével.
A kapcsolat másik személyét nem akarom megváltoztatni (hiszen alapvetően én sem változom, csak kiteljesedek általa), viszont a benne rejlő lehetőségeket inspirálni igen, ezáltal benne is kialakul a kiteljesedés-érzet, kölcsönös-közös emlékekkel együtt és ez jó...
(bódottá)
