Birkákat elvből nem számolok, inkább sétálok éjjel, vagy próbálok kikapcsolni egy sorozaton stb...
Két órával később elindult az általam busójárásnak elnevezett (mindenféle fura fazon jön szembe) igen zavaró folyamat, kb 15 percenként kopogtak az ajtón/kerestek telefonon kilenc-tíz között már egyáltalán nem sikerült visszabillennem alvó állapotba, kb másnap reggel fél nyolcig, persze kihasználtam az időt, piacra mentem, főztem, kicsit gyúrtam is, sétáltam, olvastam, rajzoltam, filmnéztem, voltaképp ébren pihentem.
Utána egy óra alvás, mert szintén telefonon kerestek néhányszor, a "mindjárt ott vagyunk"
a "bocsi, kicsit késünk" és a "végre elindultunk...fél óra múlva nálad" majd a "hol is vettél ki szobát?" ébresztő jellegű rövid beszélgetéseket kezdeményezendő mondattöredékekre emlékszem. Majd szombathoz hasonlóan az éberen eltelt vasárnap következett, melynek végén, kb éjfélkor értem vissza a szállásra. pakolás és filmnézés hajnalig,
(Itt röviden ajánlanám az összes Tolkien világkép-utánérzetet kedvelő -szerepjátékosok és fantasy olvasók- figyelmébe a KORGOTH OF BARBARIA című egyrészes fantasy-comedy animációs sorozatot 2006-ból -lásd youtube-, ezen igen sokat nevettem, jó humora miatt.)
utána kb négytől hatig alvás, majd ébredés után megmaradt étel-alapanyagok lepasszolása koleszos cimbiknek, kijelentkezés, friss útravaló beszerzése, buszra várás majd utazás azon, majd nővérem kijött elém a kisautójával, a város másik végére, ami szerencsés, hiszen a belváros közepétől eltekintve mindenhol, több centis pödörödött szélű szakadásokkal sűrűn díszített aszfalt könnyedén ledarálja a kerekes utazóbőrönd műanyag és szövetborítású alját.
No igen, a bitumenbe nem ártott volna kőzúzalékot keverni a szimpla, tömörítETLEN aljzatra való ráöntés helyett...
Itt jegyezném meg, hogy anno egy évig villanyszerelőként dolgoztam pesten építkezéseken, olyan tömbház-építésen is, ahol (Fehérvári úton) 55 lakásból háromban az erkélyhez két ablakot terveztek, ehhez rakattak falat, kábeleztették, majd amikor a nyílászárós cég munkavezetője bejárta, lemérte, az ő kérésére ütöttek nyílást az AJTÓnak az egyik ablak helyén. Ugyanitt volt födémenként két centi eltolódás AZONOS irányban!!! a hatodikon kb 12 centivel több nikecell ment felülre, mint az első szintre, az épület túloldalán persze fordítva...
Hétfőm közepét így tesómnál, ahol sikerült még 1 órát pillednem, utána állomás, vonat, ferih1, várakozás, check-in, tranzit, várakozás, gép késése, röpködés mely igen kellemes, gondolatkeltő látványt kínált este.
A nap még az esti ég horizontján ült,
mint Budapest Föld-árnyékba merült,
repülve láttam fentről a fény-képet
mit millió lámpa fest alant...szépet
gondolom, ez a kilométernyi izzó drótból jövő lámpafény, csövekbe zárt nem-égő hullámzó plazmalángok vibrálása, meglehetősen drága (bár nem fölös) villogás, rengeteg beleölt energia, forrásaként pedíg égett kazán-üzemanyag, tonnaszám.
Az easyjet szokásos késése miatt lemaradtam az utolsó vonatról, a reptéri hotelek tele voltak, így félóránkénti váltással leülve-, sétálva-, szendvicset eszegetve-, forró csokziva töltöttem az éj és a reggel hátralevő részét. Hajnali négykor vonat, irány a Clapham Junction, az utolsó 5 percben bealudtam, így az állomáskor továbbinduláskor villant be, hogy ott kellett volna leszállni, utána a következőn (Victoria) a párhuzamos vágányon visszafelé vonalra fel, CJ-nél tényleg le... :D várakozás majd a Portsmouth felé tartó vonalon saját kisvárosomnál leszálltam, közben liternyi Dr Pepper levet iszogatva. A házig hozó buszt épp elértem, hét óra ötkor beértem a szobámba, zuhany, majd nyolckor kezdtem a 9 órás műszakot a konyhán, utána zuhany, majd sürgősségi gyógybealvás, kb reggel nyolcig, 14 órán át.
