melóhelyen beküldtek a festővonalra egy sronyi, azaz ötven új terméket, amelyben ajtóméretű ötös alulemez acélkeretre csavarozva, a vegytisztítás, porolás, ráégetés vonalon haladt, hát jeleztem, hogy talán a hőtágulás miatt picit problémás lesz... és főleg hullámos, ami ráadásul a méretezés miatt tuti, hogy úgy is marad, miután kihült...

Különösképp nem foglalkoztak vele, majd mikor már az első kihült, a huszonötödik meg ment a porolóba, elkezdték leszedetni a többit, mielőtt azok is centis amplitúdójú állóhullámokká változnak, meg csesztették egymást a mérnökök, hogy miért nem gondolt rá valaki, eldöntötték, hogy az most akkor elromlott és ki kell dobni mindet!!!... "emlékeztek mit mondtam?... kezdők." jegyeztem meg úgy a fülük mellett. Onnantól már picit odafigyeltek.

mondom a festő kollegának, "acélkeret leszed, még egyszer átküld, úgy a lemez kienged onnantól laposra fektetni aztán jó..." holnap fut a szett egy új kört...

Angol mérnökök... szerintem az otthoni technikus (pályakezdő) szinten vannak (az általam ismertek nagyon nagy része), amikor valami új dolgot kéne csinálniuk a már meglévők átméretezése helyett...

Itt jegyezném meg, hogy az újrahevítése 200 font, a kidobása 3000 mínusz lett volna...