aminek beillesztéséhez végre akad pici rászánható időm. Tesóm és TesómPasija, továbbiakban: TP :) itt volt, az eredetileg tervezetthez hozzácsapódott még két napnyi ittlét, azaz a pénteki hazaröpködés helyett vasárnap, így ugrott a hétvégém s minden amit akkorra terveztem kb szabotázs áldozata lett. Amikor épp kimozdultam velük valamerre, akkor TP már ötszáz méter után mindíg "jajj, a lábam, jajj, a hátam, jajj, a derekam" az első két nap még csak fura volt, de minthogy minden kimozdulást megszakítottunk a felénél/3negyedénél, még azt is, ami nagyon közeli területre irányult, így jobbára értelmetlenné vált oda menni. Mindemellett úgy éreztem magam, mintha párhuzamosan bébisintérkedtem ÉS tolmácskodtam volna főállásban, már kedd este csaknem kibukott belőlem, hogy akkor a repülőfoglalást inkább visszamozgatom péntekre. Az, hogy kimozduljunk valamerre estefelé, pubba, vagy akár valami táncos klubba, az már csak azért nem történt meg, mert TP-nek minden baja volt, inkább ment aludni, persze akkor már tesóm is... (tényleg csak aludni!! ami egy szabadságon levő párnál enyhén szólva fura)
akkor a mérleg:
bevét...izé.. pozitívum(ok?):
- részben megnéztünk néhány szép és érdekes helyet
- ahogy számítottam, az volt az utolsó nyári hét angliában (angol nyár=magyar tavaszvég, angol tél=magyar későősz, angol tavasz és ősz csak hivatalosan létezik, a környező sós vizű térség miatt) ahogy hazaértek, a hőmérséklet lezuhant télire.
- nem utolsó sorban találkoztam tesómmal kb év után.
negatívumok:
- TP folyamatos szenvedései (TP egyébként jó arc, csak töketlen és belassult)
- tesóm és TP félperces vitái, ami közt félúton azért kellemetlen volt, főleg, hogy utána az egyik oldalamon, a másik a másikon mozgott vagy ült, én meg akkor kezdhettem a kevésbé durcással beszélgetést, valahogy, valami másról
- hogy tulajdonképp lenyúlták a hétvégémet amit nem bántam volna, ha tesó terv szerint egyedül jön
- hogy tesó a kb évtized után végre együtt tölthető hetet átszervezte párkapcsolatmegujító-összerázó túrázgatós nyaralgatássá
- hogy tesó átszervezkedései miatt csak három napra tudtam hotelt szerezni, a többi napnyugtától a szobámban éjszakáztak én pedig a nappaliban a kanapén vagy a padlón
- hogy TP horkolását a nappaliban is hallottam (ami a földszinten van), ez persze a hallásomon inkább múlt, hiszen a szomszédok nem észlelték, szerencsére a meló miatt van jópár tartalék füldugóm :)
- tesó napi átlag sokszáz képnyit fotózgatott, ami okés is, ha valaki 10-20 másodpercnél többet nem vacakol a fotóval ám ha kivétel nélkül perceken át egy helyben beállítgat majd a fotót elrontja az az ember aki az elején még százötven méterre volt és pont besétált a gép elé (komótos séta), tehát fotoriporter nem lesz belőle (én két évig voltam ilyesmi jelleggel fotós másodállásban +rendezvényfotós) amikor odamennél valamihez, hogy az vajh' mi lehet de a száz méteren négyszer megállít valaki egy-egy cigiszünetnyi időre amikor nem is vagy dohányos, az kényelmetlen, ha pedig te megállnál egy kirakatnál, akkor éppen ő szól, hogy ne ácsorogj már... az bosszantó. Ennek feloldására néha az egyiket beküldtem az egyik boltba, a másikat ugyanakkor a kérdéses múzeumba/boltba, én sétáltam egy kört valamerre.
- hogy mindig volt valami nyavajgás az étel kapcsán, alapanyag és fűszerek terén:
..-hogy tök sótlan, pedig miattuk eleve többszörösen túlsóztam mindent
..-hogy olyan fűszer van benne amit ők még nem ettek, olyat meg nem esznek mert furcsa
..-ugyan hallottak az alapanyagról, de még nem ettek olyat és nem tudja milyen íz (mondtam, hogy az pont annak az ideális íze) persze otthagyja és főzzek mást akkor... (tesónak elvből nem anyázok még a többedik alkalom után sem, másnak pedig csak végső esetben, de akkor inkább más módon jelzem a hülye picsa mivoltának előtüremkedését az emberi arca mögül)
- hogy a tervezett egy hét helyett 10 percet voltam tesómmal négyszemközt, főként TP miatt de ez alapvetően nem TP hibája, hanem az enyém, amit a legelején elkövettem, mikor hagytam magam eltéríteni az eredeti tervezettől
- hogy még egy melegbárban elfogyasztandó helyi lőrére sem jutott idő, nemhogy CO :S
- hogy tesóm mindenhova (cipőbolt, játékbolt, könyvesbolt, táskabolt, 300Ft ill 1fontos bolt, stb...) rohant de a ruhaboltba nem volt hajlandó, mert "ő nem ruhát akar venni" persze egy hétig fázott a koraesti párásodó levegőben, amikor szombaton végre beküldtem egybe, hogy most akkor addig ki se jöjjön, amíg én iszok szemközt egy forró csokit, utána meg azzal jön hogy "miért nem itt kezdtünk?"
- hogy tesóm oda-vissza/ igen-nem /de-mégsem-mégis viselkedést szedett fel az elmúlt évtizedben (ha tudnám, hol találta, visszavitetném) ezt kombinálta azzal, hogy utasítgatni próbált, mint TP-t, csak nekem erre nincs szükségem, TP-nek meg igen "mert ő az a töketlen heterópasi típus, aki nőnemű véletlengenerátor és órajel nélkül (csináld ezt/azt) egész életében működésképtelen és sikertelen, függetlenül az iskolázottságától" (G.Z.), szóval hihetetlen gyorsan elmagyaráztam neki, hogy "ájjále", "nem vagy az anyám, hogy kényszeresen beleszólni próbálj, nem vagy a csajom, hogy okod lenne utasítgatni". A szélső értékek egyike, amikor éppen látta, hogy odanyúlok valamiért hogy pl odaadjam neki, (adott helyzetben jól láthatóan nekem nem volt szükségem az adott tárgyra) ekkor utasítani próbál!!, hogy adjam oda, mert az neki kell és márpedig azonnal. No, ekkor a tárgyat szépen visszatettem a helyére, csúnyán néztem tesóra és megkérdeztem, hogy "szerinte nekem kell-e az a valami amit már majdnem odaadtam neki mikor beszólt", azután inkább ott hagytam gondolkodni. Tanult az esetekből, mert az utolsó két napon már csak párszor játszotta el a jelenetét.
- hogy hozzám tesó lebaszólag szólt bármivel kapcsolatban, amikor éppen duzzogott TP miatt, eleinte felvont szemöldökkel kérdeztem, hogy "ezt most komolyan így gondolod?", majd egy alkalommal válaszoltam, hogy "szerintem te hülye vagy", erre picit legörbült a szája és elgondolkodott, hogy miért vélekedek róla így, majd utána szimplán elég volt jeleznem, hogy gondolkodjon el azon, amit mondott épp, ha beszólni kezdett, amire újragondolta, hogy most kibe és miért is akar szavakkal belerugni... Szerintem durván megváltozott, mióta kikerültünk ugyanabból a pokolból és a hétköznapok párkapcsolatos sablonjai kapcsán (amik egyébként az odafigyelés és kiegészítés pozitív és kellemes megnyilvánulásai) picit elszaladt vele a ló... (szerintem hat év alatt picit megcsömörlött a sráctól, aminek valamelyest jele, hogy amikor átküldtem őket Portsmouth-ba, hogy a történelmi kikötőt megnézzék és sok mást is, kettesben, számomra pedig egy napnyi szünet volt belőlük, utána nekem kezdték külön-külön és együtt is mesélni, hogy mi mindent láttak, ahelyett, hogy külön emlékeket osztanának meg egymással... elvégre nem miattam jöttek... tesó egyedül legalább vitt volna magával valami saját élményt amit megoszthat)
- hogy tesó és TP is a másikról adtak elő sztorikat nekem, amikor az épp villámvita után két lépéssel arrébb duzzogott, hogy "képzeld..." ...kösz, inkább nem.
- hogy olyat emlegettek, hogy tavasszal akkor majd Londonban leszünk egy hetet... kizárt!!! Lesztek, vagy tesóval leszek, de ilyen többé nem lesz... én is tanultam.
Egyenleg:
Szomorúan bár, de rá kellett jönnöm, hogy már hozzá sem kötődöm és mivel ő volt az utolsó rokon, akivel még törődtem, tulajdonképp egyedül vagyok.
Azon is elgondolkodtam, hogy amikor befejezem MO-n a sulis dolgaim utolsó fejezetét, utána végleg tranzitban leszek(nem a reptéri), amíg nem találok valakit, aki mellett érdemes ott lenni az "ott" pedig egy néhány országot összeíró lista, amelyik bármelyike megfelel nyelv és kultúra okán (nem tökéletesek de a többit zártam ki!!).
Az a tesós hét, egy ideig azért érlelődött és ülepedett bennem, illetve komolyan felborította az idő-terveimet is, szóval most kb mindennek kapcsolatban majd' másfél hét csúszásban vagyok, amit még erőteljesen próbálok behozni, a következő írás a játszótér lesz... fejlemények vannak ott is.